Adélra, Arthur lányára 2010 július 22-én került a műholdas jeladó, akkor 1480 g-os volt.
Különc madárnak bizonyult már az elejétől fogva: szeptember 5-én vagy 6-án, a jeladós madaraink közül elsőként kezdte el a vonulást. Ez a dátum még a tőlünk északabbra költő békászó sasok esetében is korainak számít.
Szeptember 12/13-án szokatlan helyen, Görögország szárazföldi részén, az Evros deltájában pihent meg. Ezután a többi jeladós madarunktól eltérően nem a klasszikus úton, a Boszporuszon keresztül érte el Kis-Ázsiát, hanem a Dardanellákon átrepülve ért IX 13-án Törökországba. Szeptember 14-én meglátogatta Samos szigetét, majd visszatért a kontinensre és végig a tengerpart mellett haladva, IX 18-án ért Szíriába. IX 19-én Libanon érintésével átrepült Izraelbe, majd IX 20-án ért Egyiptomba, a Szuezi-csatorna közelébe (14 órakor, 35 km-re közelítette meg).
2010 szeptember 20-án, 14-16 óra között DK-nek fordult a Sínai-félszigeten és ekkor tért le egyértelműen a klasszikus, Szuezi-csatorna fölött Afrikába vezető békászó sas vonulási útvonalról. Nem ő volt az egyetlen: idén két másik, Bernd Meyburgék által szintén jeladóval ellátott német békászó sasfióka is eltévedt és a Sínai-félszigeten délre fordult: "This year again we have a dozen or so LSEs (adults, immat, and juv.) which we track. Two young birds ended up first in the southern Sinai, but one of them has already found its way to Suez. We never had a bird which wintered in Sinai out of almost 100 LSEs tracked." (Bernd Meyburg) Később Jakab is, egy másik békászó sasfiókánk is eltévedt és a félsziget déli csücskén kötött ki (ő egyelőre szerencsésebbnek bizonyult, róla egy másik bejegyzésemben lesz szó).
A Sínai-félszigetre került Adél ezután sikertelenül kereste a kiutat a félszigetről: IX.24-én megpróbálkozott a félsziget keleti partjával, felment egészen Eilat-ig, az izraeli-egyiptomi határig. X.02-án, 13 órakor újabb próbálkozásra került sor: átrepült a Szaud-Arábia irányába eső Vörös-tengeri Tiran szigetre, itt töltötte az éjszakát, de aztán másnap 7-10 óra között visszarepült a Sínai-félszigetre.
Végül Adél 2010 október 4-én 10 órakor ért a Sínai-félsziget déli csücskén található, Sharm-el-Sheikh-től ÉNy-ra, a tengerparttól kb. 4-5 km-re levő szennyvíztisztító telepre. Az ülepítő medencék felszíne kb. 750x250 m és évek óta pihenőhelyként szolgál a tavasszal és ősszel erre vonuló gólyák és ragadozó madarak számára. A madarászok körében igencsak rossz híre van a Sharm-el-Sheikh-i víztisztító állomásnak: 2008-ban pl. 27 döglött, mérgezett békászó sast és 30 döglött fehér gólyát találtak itt.
A Shar-el-Sheiki víztisztító állomás ülepítő medencéi (fotó forrása)
2010 szeptember 24-30 között készült fotó: a vízülepítő medencék mentén nagy számban láthatók most is elpusztult fehér gólyák (fotó forrása)
Adél október 4-től kezdve egész máig, október 16-áig a Sharm-el-Sheikh-i víztisztító állomás mellett található, kerítéssel körülhatárolt eukaliptusz ültetvényben tartózkodott. Ezalatt alig mozgott és sejtettük, hogy sok jóra nem számíthatunk. Október 7-én, Moldován István közvetítésével érkezett a hír az EgyBirdGroup madarászlistára, hogy több madarásznak is sikerült megfigyelnie Adélt: “I can say a couple of birdwatchers said they did see a lesser spotted at the pools flying around with a transmitter attached.”
2010 október 4-16 között Adél az ülepítő medencék melletti kb. 700x640 m-es eukaliptusz ültetvényben tartózkodott (a piros körök a fióka által küldött GPS-es koordinátáknak felelnek meg)
Szintén Moldován István közvetítésével sikerült felvenni a kapcsolatot két Sharm-el-Sheik-ben tartózkodó ornitológussal – Dick Forsman-nal és Francesco Germi-vel, mindkettő ragadozómadár szakértők – akik megígérték, hogy megkeresik a madarat. Október 10-án SMS-en elküldtem Dick Forsman-nak (aki “mellesleg” The Raptors of Europe and the Middle East: A Handbook of Field Identification szerzője) Adél utolsó koordinátáit. Nemsokára jött szintén SMS-en Dick válasza és este Francesco levele néhány fotóval:
“2010.10.10, 16:39 - Found the bird 10 min after your message. It was deep in the wood by an irrigation stream together with maybe 6 other juv, many of which were on the ground by the stream. All were weak and barely capable of flying. Adel was in a tree. Got some images with atenna showing before it flew. Regards, Dick”
“As you know, this morning together with Dick Forsman I went to the plantation near the pools. We found Adel, together with at least other 5-6 LSE, roosting in a shady area of the plantation, with water streaming on the ground. Birds were weak but alive enough to fly away from us. More eagles were less well, we even managed to catch one.
The water in the nursery is a leak from the plant nearby, the treated water from the pools that then is sold for irrigation all around Sharm. Eagles are drinking that water, as well the one from the pools, before treatment. Anything is possible, regarding the possibility that eagles are killed by that water (pools or nursery). Collecting water samples is not a problem, I can do it, as far as somebody then can take care of the analysis etc. Collecting dead birds is more of a problem, both for storage, and for "export". One eagle that we catch today was apparently in good fat/muscle condition, so perhaps it was unable to fly for a different reason than just migratory exhaustion. Who's know...
Dr. Kosa, if you notice that Adel doesn't move anymore in the next few days, please feel free to send me the exact coordinates and I can recover the transmitter.
Thanks
Francesco Germi”
Október 10-én Adél még tudott repülni és 5-6 másik, eltévedt békászó sasfióka jelenlétében tartózkodott az ültetvény vízes árka közelében. A fiókák közül egyik már annyira le volt gyengülve, hogy a két ornitológus meg is tudta kézzel fogni.
2010 október 10 – egy élő, de teljesen legyengült békászó sasfióka (fotó: Francesco Germi)
2010 október 10 – Dick Forsman egy legyengült, kézzel megfogott békászó sasfiókával (fotó: Francesco Germi)
Ezután egész tegnap estig aránylag rendszeresen érkeztek Adéltól a koordináták, de valamennyi az említett ültetvényből. A tegnapi üzenetek viszont már gyanúsak voltak: nem volt köztük friss koordináta, csak két nappal azelőttiek, az üzenetek száma jóval kevesebb volt mint máskor és az adó töltöttsége is lecsökkent 3.72 V-ra. Ráadásul a szokott kb. 70 méteres t.sz.f. magasságok után 40 méter körüliek érkeztek ami arra utalt, hogy a madár valószínűleg a talaj szintjén tartózkodott. Az adatok kielemzése alapján elmondható, hogy Adél október 15-én 14.30 órakor még élt. Tegnap este Francesco Germi újra felajánlotta, hogy ma megkeresi Adélt: elküldtem az utolsó koordinátákat email-en és ma délben jött a fotókkal kísért rossz rossz hír: Adélt elpusztult, ott volt a földön a megadott koordinátán az ültetvényben.
2010 október 16: Adél és Francesco Germi a levett adóval (az utolsó három fotó szerzője Francesco Germi)
Egyelőre nem lehet tudni, hogy Adél vízmérgezésben pusztult el vagy pedig végelgyengülésben. Egyik ok sem zárható ki. Folyamatban van a vízmintavételezés és a madár toxikológiai vizsgálata. Reméljük választ kaphatunk végre arra, hogy miért is pusztulnak el olyan nagy számban ezen a helyen vonuló ragadozómadarak.
Adél szeptember 5/6-án elkezdődőtt és ma befejeződött vonulása során a fészkétől Sharm-el-Sheik-ig összesen 4912 km-t utazott. Útja sok meglepetéssel és újdonsággal szolgált, visszaszerzett jeladóját pedig jövőre majd egy másik békászó sasfióka fogja remélhetőleg egész Afrikáig vinni.
A Milvus Csoport nevében is köszönetemet szeretném kifejezni Moldován Istvánnak, Dick Forsman-nak és nem utolsó sorban Francesco Germi-nek az általuk nyújtott önzetlen segítségért!
