Az elmúlt hét két legfontosabb eseménye, hogy a múlt bejegyzésemben említett, a Sinai-félsziget fogságába esett három sasfiókánk közül kettőnek sikerült elhagynia ezt a "földrajzi csapdát" és egy harmadik fiókával együtt elsőkként elérnie Afrikát, és ugyanakkor valamennyi sasunk elhagyta Erdélyt, megkezdte a vonulást.
Kis Máté szabadult elsőnek a Sínai félszigetről, ahova szeptember 21-én került. Mindössze három napot bolyongott itt, majd fogta magát és IX 24-én, reggel 8 óra körül felkörözött 1310 méter magasba és 10 órára már át is repülte a Ras Gharib és El-Tor közötti 28 km-nyi széles Szuezi-öbölt. Ő az első sasunk amelyik elérte a fekete kontinenst: afrikai partra érkezésekor 2080 méter magasságban volt. Ezután délre fordult, majd az ezt követő napokban átrepülte Egyiptomot, majd Szudán érintésével Eritreaba érkezett. Brassó megyei fészkétől eddig 4679 km-t repült. A bravúros átrepülés kapcsán meg kell még jegyezni azt is, hogy a szakirodalomból még csak egyetlen esetet ismerek arra vonatkozóan, hogy egy békászósas ezen a helyen repült át Afrikába.
Lisa, a másik brassói fióka szeptember 19-én ért a Sínai-félszigetre és hat napig le-fel repülve a félszigeten, kereste az Afrika felé vezető útvonalat: végül IX 25-én a félsziget nyugati partján észak felé repült, majd ÉNy-i irányban átszelte 10-12 óra között a 30 km-nyi széles tengert. Lett volna egyszerűbb megoldás is: ha nem "srégen", hanem egyenesen repülte volna át itt a tengert akkor mindössze 15 km-t kellett volna a Szuezi-öböl fölött repülnie. Kis Mátéhoz hasonlóan déli irányba fordult és jelenleg Egyiptomban tartózkodik, 4386 km-nyi repülésre a fészkétől.
A harmadik afrikai partraszállónk, az idei kedvenc fiókám, Nárciszka: ő biza nem teketóriázott, hanem rutinos felnőtt madárként IX 24-én 12-14 óra között 1160-1310 m magasságban egyből átrepülte a Szuezi-csatornát. Jelenleg szintén Szudánban tartózkodik a fészkétől eddig 4086 km-nyi távolságot lerepült fióka.
Nagyon reménykedtem a negyedik sikeres afrikai partraszállásban, Béninek a tavalyi sasfiókánknak a Sínai-félszigetről való szabadulásában: eddig sajnos nem sikerült és a "tudományos szempontból legértékesebb" fiókánk 2011 IX 18-tól - mostmár tehát 10 napja - bolyong és nem találja a kiutat.
A múlt bejegyzésemben említett öt késlekedő madarunk is megkezdte szeptember 20-23 között a vonulást, sőt azóta el is hagyta az országot. Elsőnek a Finta nevű nyárádmenti fiókánk repült el IX 20-án, ő a tavaly Sharm-el-Sheik-ben elpusztult Adél visszaszerzett adóját viszi reméljük Egyiptomtól távolabbra. Finta IX 27-én már Anatóliában volt.
Nárcisz - Nárciszka édesapja - a fiókáját 10 napos késéssel követte IX 21-én. Jelenleg már a törökországi Iszkenderun közelében található, Benjamin fiától Béni2-től és Búzaházi jr-tól nem messze. Utóbbinak az édesapja, Búzaházi IX 22-én, utolsóelőttiként hagyta el Erdélyt.
A későkásák a Hortobágy völgyi Köves család volt: az öreg hím madár, Köves (szerintem ő az idei legszebb öreg madár) és fia Kis Köves IX 23-én 8-10 óra között kezdte el a déli irányba történő vonulást. Békászó sasokra nem jellemző módon egyszerre indultak, sőt a későbbiekben a Prahova völgyében, Sinaia mellett még mindig egymás mellett voltak. Mindkét madár legutoljára Bulgáriából küldött GPS-es koordinátákat.
És akikről még nem esett szó: Benjamin öt napot töltött Bulgáriában és csak utána repült át Törökországba. Mind Jobbágy, mind a fia Jobbágyka IX 27-én már Libanonban voltak, nem messze egymástól. Reméljük nem fognak eltévedni és szeptember végére sikeresen átrepülnek ők is a Szuezi-csatorna fölött és megérkeznek Afrikába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése